Hőszivattyúk

A hőszivattyú-technológia jelentősen megkönnyítheti és leegyszerűsítheti az átállást a “szén-dioxid-mentes” épületfűtés-hűtési megoldásra. (itt megjegyzendő, hogy csak akkor CO₂ mentes, ha a felhasznált villamosenergia teljes mértékben zöld forrásból származik) A hőszivattyú ugyanis nemcsak egy környezetbarát fűtési – hűtési – háztartási melegvíz előállítására alkalmas gépészeti megoldás, de egyben az új épületek megújuló energia részarányára vonatkozó energetikai elvárásnak is képes megfelelni.

Nem újdonság, hogy épületenergetikai változások közepén vagyunk. Az épületek fűtésének és hűtésének kiemelkedő szerepe van a fenntartható energiarendszer felé történő átmenetben. Európában a háztartások energiaigényének 52 százaléka a fűtésből és hűtésből származik. Összehasonlításként: 25%-ot a villamosenergia-előállításra használnak fel, 23%-ot a közlekedésben. Európa szén-dioxid-mentesítése tehát lehetetlen a fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítése nélkül.

A szabályozás fokozatosan lép hatályba Magyarországon: 2017. december 31. után benyújtott minden újépítési-engedély vagy bejelentés, de már jelentős felújítás esetén is életbe lépett a költségoptimalizált energetikai követelményszint(1). 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján a közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni. Ha leegyszerűsítjük az épületenergetikai rendelet elvárásait, a jelenlegi szabályozás azt írja elő, hogy 2021-től a költségoptimalizált épületszerkezet mellé olyan épületgépészeti rendszert kell telepíteni, hogy a fűtés – hűtés – háztartási melegvíz – szellőzés energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-ban olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított”. Ha megújulóenergia-termelésről beszélünk, jellemzően a napelemek, -kollektorok, esetleg biomassza jutnak megoldásként eszünkbe.

A hőszivattyúk nemcsak fűtési és hűtési technológiát testesítik, hanem HMW (használati melegvíz) előállítására is felhasználható. Egy épület energiaellátáshoz szükséges energiamennyiség előállításához 1 egységnyi primer energiabefektetéssel akár 4-5 egységnyi secunder energiát, ami hőenergiaként jelenik meg. A többlet energia a környezetből vonódik ki (levegő, geotermikus, talajkollektoros, talajszondás hőforrásból). Ezek az energiaforrások megújulóenergiának számítanak. Itt úgyszintén megjegyzendő, hogy energetikailag korszerűtlen épületek esetében complex felújítás hiányában a felületfűtésre gyártott hőszivattyúk nem alkalmasak, csak complex felújítás estén érjük el vele célunkat! Mivel a hőszivattyú COP (jósági foka) csak olyan esetben érvényes, ha alacsony hőmérséklettel működő hőleadó felületekkel fűtünk, hűtünk (padló-, fal- mennyezetfűtés). Ha complex felújításra nincs lehetőségünk sincs okunk elkeseredésre, úgynevezett Fan-coil hőcserélők felszerelésével is meg tudjuk oldani ingatlanunk hűtését-fűtését. Ha a kivitelezés során a rendelkezésre álló források szűkösebbek sem kell elkeseredni, hiszen a modern klímakészülékek (split klímák) is képesek 4-5 SCOP jósági fokkal hőenergia előállítására. Így lépésről-lépésre tudjuk ingatlanunk fűtéskorszerűsítését megoldani. Amennyiben fával fűtöttünk és az nem állt 2-3 évet fedett helyen, hogy nedvességtartalma lecsökkenhessen 10-15%-ra, akkor klímával a fűtési költségeinket el is felezhetjük, ami jelentős energia és költségmegtakarítással jár, nem beszélve a kényelemről, hiszen hazaérkezéskor nincs áthűlve ingatlanunk.